Barion Pixel

Az Örsi-hegyen fekvő, kivételes adottságú szőlőterület 1971 óta van a családunk tulajdonában

Csendes Dűlő Szőlőbirtok

Noha a Badacsonyi borvidék talajára a vulkanikus-bazaltos alapkőzet jellemző, a Kisörs-hegyen a vörös homokkő, valamint a lösz biztosítja a talaj jó kálium- és mikroelem ellátottságát, ez a változatosság adja az itteni borok savakban gazdag, testes, minerális jellegét. A területek kitettsége déli fekvésű. A borvidék klímája szubmediterrán jellegű, napfényben gazdag, kiegyenlített. A mikroklíma kialakulásának kedvez az ültetvények védett déli fekvése és a Balaton víztükre.

A kezdetek kezdetén csak a régi présház mellett egy vegyes ültetvényünk volt, melyhez a hegyen fokozatosan vásároltunk újabb területeket és újítottunk fel a hárslevelű és a szürkebarát területek kivételével, melyek így közel hatvan és negyven éves tőkékről adják a szőlőt.

Jelenleg három hektárt művelünk, és négy fajtánk van: olaszrizling és szürkebarát, valamint hárslevelű és kéknyelű. Talán ez utóbbi kettő áll hozzánk a legközelebb. A kéknyelűt kizárólag ezen a borvidéken termesztik, a hárslevelűt pedig elsősorban nem Badacsonyban keresik az emberek, holott mi úgy tapasztaljuk, nagy lehetőség van benne: szép, illatos, tartalmas, mégis légies, szelíd bort ad. A szőlőben kezdetek kezdete óta, vagyis immán több mint 10 éve együtt dolgozunk a Sikos családdal. A családfő, Attila itt született a hegyen, tudása és alázata a szőlő felé példaértékű és meghatározó. A nagyobb munkák során felesége, Erika is csatlakozik hozzá, de a tennivalókat fiával, Attilával ketten végzik egész évben.

A szőlőtőkék terhelése 1-1,5 kg. Nem használunk műtrágyát, gyomirtó szereket, és 2018-ban ökológiai szőlőtermesztésre tértünk át. A szüretet teljes érettségben kezdjük és kézzel végezzük, a szőlő feldolgozása is a lehető legkíméletesebben történik.

Badacsonyi borvidék

Ranolder János veszprémi püspök sokáig úgy gondolta, hogy Itáliának, és különösen Nápoly vidékének szépségével semmi sem vetekedhet. Egy alkalommal bérmakörútján betért Badacsonyba. Amikor meglátta a táj elbűvölő képét, azonnal beleszeretett, és hamarosan százholdas pincészetet hozott létre a hegyen. Borai aztán olyan kitűnőek voltak, hogy mindenféle versenyeket megnyertek. Eötvös Károlytól tudjuk, hogy a püspök kéknyelűje és somlai aszúja kétszer olyan drága volt, mint a legdrágább ötputtonyos tokaji.

(Idézet Simon Katalin: „ERRE INNI KELL – Egy kupa Badacsony” című könyvből)

Kétezer éve az Aquincum irányába vezető római hadiút haladt el a hegy lábánál. A legnagyobb szőlőtelepítések Probus császár idején történtek. Több szüreti motívumokkal díszített római kori sír és épületmaradvány került elő. A honfoglalás után is folytatódott a szőlőtermesztés a vidéken. Népek jöttek, mentek, de a szőlők maradtak, egészen a nagy filoxérajárványig, mely hatalmas pusztítást végzett. Elmúltával megkezdték a szőlők újratelepítését. Gyakorlatilag ekkor vált fehérszőlőtermő vidékké Badacsony. A francia eredetű pinot gris-t szerzetesek honosították meg a XIII. században. Ez a szőlőfajta olyan jól érezte itt magát, hogy bora szürkebarát néven a borvidék zászlósborává vált. Különleges évjáratokban bogyói betöppednek, sőt aszúsodnak is. A kéknyelű is híressé tette a vidéket, amely valószínűleg ősi magyar fajta, s amely nevét a kékes színű levélnyeléről kapta.

Badacsonyt és környékét számos irodalmi alkotás, versek, dalok, sőt filmek örökítik meg. A köztudatban a szüret ma is Badacsonnyal kapcsolódik össze.

(Idézet Bede Béla: Magyar borvidékek című könyvéből)

“Ha körülnézel a pincében, vajon gondolsz arra, hogy isteneket őrzöl hordóidba zárva?”

Pilinszky János

A Badacsonyi borvidék az egyik legismertebb. A Balatont északnyugatról övező vulkanikus eredetű hegyoldalak csodálatos adottságait dicsérik a borvidék borai. A Badacsonyon kívül Szentgyörgy-hegy, Ábrahám-hegy, Révfülöp szelíd lankái is ide tartoznak. A hajdani vulkáni működést jelző, festői látványú bazaltorgonák és hatalmas sziklatömbök tövében a védett, napsütötte lejtőkön mézédesre érlelődik a szőlő. A Balaton hatalmas víztükre kiegyenlítőleg hat mind a fagyos télre, mind a perzselő nyárra, és növeli a páratartalmat. Mindezek, s a vulkanikus hegyek lejtőjének talajai, a pannon agyag, a homok és a lösz, amelyeket a csúcs felé haladva a bazalttörmelék és a tufa vált föl, együttesen alakítják ki az itt termő borok karakterét. Tüzes, testes, harmonikus, finom zamatú borok teremnek ezen a tájon.

(Idézet Radics Ferenc: Magyar borok című könyvéből)

A szüret: mulatság. Ősszel, mint a gyertya halni készülő felnyurguló lángja, a nyár utolsót lobban. Ez gyakran éppen a szüret idejére esik. A hajnalok már őszi nyirkosak, hideg pára ül a vidéken, amelytől az ember kedve is megpárásodik. Egészen addig, míg nem találkozik a fénnyel. Ahogy a ködöt az erőre kapó nap lassan megeszi, úgy élénkül életre az ember. A szüret társas mulatság, társadalmi esemény. Test- és lélekerősítőnek körbejár az óbor, huncut vidámság rejlik benne. A délután itala már a must. Édes, kitartást ad. A szőlő közül egyre gyakrabban gurul ki a nevetés, szólamai göndörek vagy öblösek, csilingelők és szárnyalók. Ahogy a tréfák is egyre sikamlósabbak. A szőlő áldása ez is. Ez az élethossznövelő nevetés.

(Idézet Simon Katalin: „ERRE INNI KELL – Egy kupa Badacsony” című könyvből)

Várunk vissza később

Az oldalon alkoholtartalmú italok találhatóak, ezért csak 18 éven felüliek tekinthetik meg.

Elmúlt már 18 éves?
Are you over 18 years old?

A Csendes Dűlő Szőlőbirtok elkötelezett a kulturált italfogyasztás mellett. Az oldalon alkoholtartalmú italok találhatóak, ezért megtekintéséhez meg kell erősítenie, hogy elmúlt már 18 éves.